A megváltozott munkaképességűek költségvetési támogatása és annak ellenőrzése 2007 és 2011 között nem biztosította ezen csoport munkaerő-piaci részvételének növelését, és nem tette lehetővé a források hatékony felhasználását - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentésében.

Domokos László, az ÁSZ elnöke az ellenőrzési eredményeket ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: a számvevőszék első alkalommal ellenőrizte a megváltozott munkaképességűek támogatását, amely 2007 és 2011 között 202 milliárd forintos költségvetési támogatásból valósult meg.
Az ÁSZ jelentése megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak létszáma 2007-ről 2011-re 26 százalékkal csökkent - emelte ki.
Hozzáfűzte: alacsony volt a hatásfoka a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetésének, tekintve, hogy 1,9 milliárd forint jogosulatlan támogatásból mindössze 30 millió forintot fizettek vissza az érintettek.
Domokos László jelezte, hogy a megváltozott munkaképességűek 2007 és 2011 közötti támogatása kapcsán több témában jelezte az ÁSZ a hiányosságokat a hatóságoknak; ezekben az ügyekben jogi eljárások folynak. Az eljárásokról a nyomozás érdeke miatt - és mert az már nem az ÁSZ kompetenciája - nem árult el részleteket az elnök.
Holman Magdolna felügyeleti vezető közölte: a támogatási rendszer 2005. évi átalakítását nem alapozta meg hatástanulmány, számszerűsített célokat is tartalmazó stratégia, valamint rövid és hosszú távú cselekvési program. Emellett a támogatásra vonatkozó jogszabályok és a támogatási szerződések nem tartalmaztak hatékonysági és eredményességi célkitűzéseket.
A munkáltatóknak folyósított támogatások a jogszabályok gyakori módosítása következtében nem voltak kiszámíthatóak, nem tették lehetővé a hosszú távú tervezést - emelte ki Holman Magdolna.
Hozzáfűzte: az esélyegyenlőség elve a támogatásokhoz jutás folyamatában nem érvényesült. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) csak 2005-ben és 2006-ban írt ki pályázatot, amely alapján hároméves időtartamra 21 szervezettel védett szervezeti szerződést, 53 szervezettel támogatási szerződést kötött - emlékezetett.
Holman Magdolna elmondta: pályázati kiírás hiányában 2006 után újabb szervezetek nem juthattak védett szervezeti szerződéshez. A pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntést megalapozó dokumentumokat, a döntésről szóló határozatokat a minisztérium nem tudta teljeskörűen ellenőrzésre átadni, így a kiválasztás és a bírálat szabályszerűsége nem volt értékelhető.
A bértámogatás és a költségkompenzációs támogatás nyújtásának alapfeltétele a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási feltételeit igazoló akkreditációs tanúsítvány volt. Ugyanakkor a kifizetett támogatások 60-70 százalékában részesülő - védett szervezeti szerződéssel rendelkező - 21 munkáltatónak a rehabilitációs költségtámogatás igényléséhez nem volt szükség akkreditációra - jelezte a felügyeleti vezető.
Holman Magdolna elmondta, hogy az ellenőrzött időszakban a munkaügyi központok által ellenőrzött 12 bértámogatásban részesült társaságból kilencnél nem végeztek utólagos helyszíni ellenőrzést. A költségkompenzációs és a rehabilitációs költségtámogatás 2007-2009-re vonatkozó ellenőrzésével a minisztérium egy kft.-t bízott meg. A kft. 2007. évi pályázat alapján történő kiválasztása és megbízása során nem vették figyelembe a hatályos jogszabályi előírásokat, amelyek szerint a támogatások ellenőrzésére csak az APEH volt jogosult.
A kft. ellenőrzési jogosultságát hét társaság nem ismerte el, ezért a szabálytalan felhasználásra tett megállapításait és a támogató által hozott határozatokat bírósági úton megtámadta. A bíróság jogerős ítéletében 2012. május 11-én kimondta, hogy a megbízott kft. ellenőrzése alapján határozatot hozni nem lehet. A 2010-2011. évi támogatások ellenőrzésével a minisztérium a kincstárt bízta meg - ismertette Holman Magdolna.
Kifejtette: 2011 óta történtek előrelépések a támogatási rendszerben, így például egy idén novemberben hozott kormányrendelet kötelezővé tette az akkreditációt és a pályáztatást, megváltozott a bírálati szempontrendszer, átalakultak a jogcímek, és a munkáltatókat is érdekeltté tették a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piacra történő visszavezetésében.